Egy új kormányrendelet-tervezet szerint 18 hónapon át lakhatási hozzájárulást kaphatnának azok az álláskeresők, akik lakhelyüktől 100 kilométernél messzebbi munkát vállalnak el. Az első hat hónapban az albérletet és a rezsit is fizetné az állam, legfeljebb 93 ezer forintig. Tízezer ember 11 milliárdba kerülne a költségvetésben.

 

Akár havi 93 000 forintos lakhatási hozzájárulással segítene rá arra a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy állástalan emberek hajlandóak legyenek költözni a munka kedvéért. A tárca a kormany.hu-n kedden tette közzé azt a jogszabály-tervezetet , amely átírná, kibővítené a munkábajárással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról szóló 1998-as rendeletet.

Ebben az 1998-as rendeletben most csak a helyközi utazás és a csoportos személyszállítás támogatásáról van szó. Az első paragrafus ugyan rögzíti, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészéből támogatásként nyújtható lenne lakhatási hozzájárulás, de aztán ezzel nem foglalkozik többet a hatályos jogszabály.

Száz kilométertől járna

A most kiadott tervezet rendezné a lakhatási hozzájárulás részletszabályait, és tenné ténylegesen adhatóvá a pénzt.

Azoknak az álláskeresőknek járhatna ilyen támogatás, akik elvállalnak egy olyan munkát,

-amelyet az otthonuktól száz kilométernél messzebb kell végezniük. A feltétel tehát az, hogy az illető állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább száz kilométerre legyen egymástól.

-További követelmény lenne, hogy az illetőt legalább három hónapja tartsa álláskeresőként nyilván a munkaügyi központ,

-ne legyen saját ingatlana a munkavégzés helyén,

-az utolsó munkahelye ne az új munkavégzési helyen, a távoli településen legyen, és -ne annál a foglalkoztatónál, akivel munkaviszonyt létesít.

A lakhatási támogatást pályakezdők is megkaphatnák. Lenne még néhány fontos feltétel: az illető más jogcímen nem kaphat lakhatási vagy közüzemi támogatást, havi nettó jövedelme pedig nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresét, azaz nagyjából 120 ezer forintot.

A havi támogatás maximuma a mindenkori minimálbér, azaz jelenleg 93 000 forint lenne. Ennek 60 százalékát (55 800 forintot) lehetne bérleti díjra, 40 százalékát (37 200 forint) közüzemi díjakra költeni. A pénzt 18 hónapon át adnák. Az első fél évben fizetnék a lakás bérleti díját és a közüzemi díjakat (víz, csatorna, áram, fűtés), a második fél évben kizárólag a bérleti díjat, a harmadik fél évben pedig már csak a közüzemi díjakat állnák.

Ha letelik a 18 hónap, a tervezet szerint 36 hónapot kellene várni, mire újra lehetne igényelni a támogatást. A tervezetben hatályba lépési dátumként 2012. október 1. szerepel.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat júniusi adatai szerint 524 352 álláskeresőt tartanak nyilván az országban, közülük 50 894-en kapnak álláskeresési járadékot (vagyis három hónapnál nem régebben munkanélküliek). A többiek, összesen mintegy 470 ezer állástalan lehet az, aki a támogatást megkaphatja, ha megfelel a feltételeknek.

Ha csak 10 000 állástalan lesz jogosult rá, hogy igénybe vegye a támogatás teljes összegét, az első fél évben akár havi 930 millió forintos kiadást jelent a költségvetésnek, ami a következő két félévben előbb havi 558 milliós, utána havi 372 milliós kiadás követ.

A program így másfél év alatt 11,16 milliárdos kiadással járna az államnak, ha 10 000-en vennék igénybe, igaz, egy része visszatérhet a költségvetésbe. Hiszen a pénzből a tízezer feltételezett igénylő 12 hónapig havi 558 milliót albérletre költene, aminek a megadóztatása – mivel az állami támogatásból fizetett albérletnek aligha lesz megkerülhető az adófizetés – csak az szja-ból nagyjából 1,1 milliárd forintot jelentene.

 

forrás:www.index.hu

 

A JOGSZABÁLYTERVEZET ITT OLVASHATÓ:

tovább...